Ajánlott képernyőfelbontás 1280px vagy nagyobb

Mindíg vannak hírek és az azokat cáfoló hírek. Melyik lehet igaz?

Nincs az a világra szóló találmány, újítás, felfedezés, elsősorban az élelmiszer és gyógyszeriparban, amiről később ki ne mutatnák annak végtelenül káros hatását. Tudományosan megalapozott vagy bizonyítható tényekre persze ritkán tudnak hivatkozni. Kigyűjtöttem párat. Ki-ki maga döntse el, hogy elhiszi-e! Az írásom cikkekre alapul, amiknek vagy volt, vagy nem forrása. Ami biztos, hogy a forrásaim rendre megszünnek.

 

A hírhedt aszpartam Aspartam cáfolatok A szívbarát margarin A szója és a szívhalál


A "szívbarát" margarin


Állítólag legutóbb Szalánkon dr. Litsek Ákos megdöbbentő előadást tartott a helyes táplálkozással kapcsolatban, ezen belül is a margarinokról. Az elhangzottak annyira új és más megvilágításba helyezik a témát, hogy úgy gondoltuk, érdemes figyelmet fordítani rá.
A "szívbarát"margarin.
A koleszterinnel kapcsolatos általános tévismeretet a margarin gyárosok használták ki hatalmas piacok megteremtésére azzal, hogy a margarin sokkal egészségesebb, mint a vaj, mert az nem tartalmaz koleszterint. Mindenek előtt is, a koleszterin nem egy ártalmas anyag, hanem az anyagcsere egyik pillére, amely nélkül emberi élet nem létezhet. Másodszor, az ételben előforduló koleszterin nem tud a vérkeringésbe belekerülni, mert azt kizárólag a máj szabályozza. A máj a vérkoleszterint, ártalmas anyagok leküzdésére emeli fel, ha azok a szervezetbe kerülnek. Az irónia ott van, hogy jóllehet a margarin nem tartalmaz koleszterint, de ha ez a szervezetbe kerül, a máj védekezésképen fel fogja emelni a vér koleszterin tartalmát, tekintve, hogy a margarin egy ártalmas vegyi anyag. Ahhoz, hogy a margarin mibenlétével tisztába kerüljünk, szükséges annak az előállításával megismerkedni. A margarint a legolcsóbb olajból állítják elő, abból a szappanfőzéshez hasonlóan mindent kilúgoznak. Hátra marad egy természetellenes anyag mely, elveszítette az elektromos töltését, és Transfetti Acid néven ismeretes. Hogy megsűrűsödjön, és ne tudjon megromlani, félig hidrogénezik, majd különböző vegyi ízesítők és színesítők hozzáadásával a vajhoz hasonlóvá teszik. Így készül a margarin, ami végül is egy élelmiszernek álcázott vegyi termék. A margarin négy féle képen árt a szervezetnek: 1. Ahol az elektromos töltés nélküli margarin a szervezetbe kerül, ott leállítja az anyagcserét, és pangást okoz, így a legkülönbözőbb szervi problémák állhatnak elő. Ekkor a máj védekezés képen felemeli a vér koleszterin tartalmát, hogy azzal a margarin káros hatását csökkentse. 2. Mivel a margarinnak nincs elektromos töltése, ha az a koszorú-érbe kerül, azt az érfal visszalöki, mivel nem tudja felismerni és a margarin ott helyben, le fog rakódni. 3. A margarin felborítja a superhormonok egyensúlyát, ennek következtében a Prostaglandin 2 és a Thromboxan 2 kerülnek túlsúlyba. Az előbbi érszűkületet, a másik pedig vércsomósodást fog előidézni, ami előrehaladott érelmeszesedés esetén szívinfarktust okozhat. A margarin tehát nem annyira szívbarát, mint ahogy azt hirdetik. Sőt, kimondottan káros és veszélyes! 4. Végül még a margarin kémiai rákokozó is lehet, ha az immunrendszer le van gyengülve 70% alá. Ezt Joanna Budwig Nobel díjas német biokémikus fedezte fel a múlt század végén. Meglehetősen ironikus, hogy a margarint azzal hirdetik, hogy nem tartalmaz koleszterint, aminek még akkor sem lenne jelentősége, ha azzal a margarin telítve lenne. A máj viszont védekezésképen fel fogja emelni a vér koleszterin tartalmát, hogy a margarin káros hatásai ellen védekezzen. Ha valaki a konyhában letenne a földre egy kis margarint, ahol egerek vannak, csodálkozva fogja tapasztalni, hogy azok nem nyúlnak hozzá, mert érzékelik, hogy az nem étel. Felejtsük hát el a margarint, még ha az olcsóbb is, mint a vaj, és fogyasszunk vajat. Ezzel tartozunk az egészségüknek.

dr. Litsek Ákos

(Az általam talált adat dr Litsek Ákosról: Orvos. A Délmagyarországi Kárpát Egyesület választmányi tagja (1892-)) A cikk közzétevői csak arról elejtkeztek meg, hogy a kutatás, nem éppen friss és arról a margarinról szól, amelyik hidrogénezett.
A jelenleg forgalmazott margarinok kevésbbé mondhatók ártalmasnak. Hidrogénezés helyett kókuszolajjal sűrítik és egyébb ízesítő, állagjavító anyagokat használnak.
Az összetevőkre figyelni kell, mert a nagyon olcsó margarínok, nagyon gyengeminőségű olajakból készülnek és a sütőmargarinok tartalmazhatnek hidrogénezett olajakat.

 

Tévhitek a margarinról


A cikk forrása

Melyik a természetesebb? A margarint sokszor éri az a vád, hogy mesterségesen előállított élelmiszer, mely sokkal közelebb áll a káros vegyszerekhez, mint az egészséges ételekhez. Valójában a margarin és a vaj ugyanolyan mértékben tekinthető természetesnek, hisz mindkét zsiradék alapját természetes alapanyagok alkotják. A vaj ugyanis tejből készül, míg a margarin növényi olajokból, növényi zsírokból és vízből. A margarinnal kapcsolatban a legtöbb ember gyanakvó: egészségtelennek, mesterségesnek, sőt "műanyagnak" tartják, és sokkal egészségtelenebbnek gondolják, mint a hozzá hasonló funkciójú vajat. Pedig a margarin - különösen a jó minőségű termék, megfelelően mértékletesen fogyasztva - nemcsak része lehet az egészséges táplálkozásnak, de az egyik legfontosabb forrása lehet a szervezetünk működéséhez nélkülözhetetlen zsíroknak, azon belül is az esszenciális zsírsavaknak.

Kis margarin-történet
A margarin igen modern találmánynak tűnik, pedig már a 19. század második felében is használták. Története 1813-ban kezdődik, mikor Michel Eugéne Chevreul francia kémikus (akinek a nevéhez a koleszterin felfedezése és a modern szappan kitalálása is köthető) felfedezett egy új zsírsavat, melyet gyöngyházas színéről margarinsavnak nevezett el - később kiderült, hogy ez két másik zsírsav kombinációja.

A krími háború idején Franciaországban megcsappant a szarvasmarha-állomány, így a szükségesnél kevesebb vajat tudtak előállítani. A III. Napóleon vezette francia kormány éppen ezért pályázatot írt ki egy jól kenhető, energiadús, a vaj helyettesítésére alkalmas zsiradék receptjének elkészítésére. Ezt az új zsiradékot a vajat megfizetni nem tudó szegényebbeknek, illetve a nagy mennyiséget igénylő katonaságnak szánták. A győztes végül Hyppolyte Mége Moriés kémikus lett, aki a margarin nevet adta találmányának. Bár a díjat megkapta, az új zsiradék az ínyenc franciák körében nem lett sikeres, végül egy holland cég vásárolta meg a receptet és ők kezdték el először nagyüzemben gyártani és forgalmazni a margarint.

Több országban, így Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban a margarint nemkívánatos élelmiszernek tartották, sőt egy ideig be is tiltották a forgalmazását, hogy a tejtermelőket megvédjék. Végül a margarin olcsósága és elérhetősége miatt egyre elterjedtebbé vált. A vitaminokkal dúsított margarin ötlete is háborús időszakban született: a szegényes és rossz táplálkozás miatt 1940-ben törvény rendelte el, hogy a margarin tápértékét vitaminokkal (A, D, E) gazdagítsák. Húsz évvel a II. világháború után jelennek meg az első csészés margarinok, 1969-ben pedig már az alacsony zsírtartalmú margarin is megvásárolható. 1991-ben már kapható az első, olívaolajból készült margarin, ami egy újabb lépés az egészségesebb étrend felé.

Margarint otthon? Nem lehetetlen!
A margarin három fő összetevőből áll: növényi olajból (repce, napraforgó, lenmag, oliva), tiszta vízből és szilárd növényi zsiradékból (például pálma- vagy kókuszzsírból). Az utóbbi gondoskodik arról, hogy a margarin megfelelő állagú, kenhető legyen. A margarin készítése során az alapanyagokból egy vizes zsíremulziót alakítanak ki, melynek zsírtartalma 40-60 százalék (a light margarinokban több a víz és kevesebb a zsiradék, így annak zsírtartalma ennél jóval kevesebb). A keverés során a margarinba különböző adalékanyagok - például vitaminok - vagy ízesítők (joghurt vagy olívaolaj) kerülhetnek. A keverés után a kristályosítás következik; ez nem más, mint a margarin hűtése: ekkor nyeri el a végső formáját. A modern margarinokat már nem hidrogénezik - régebben ezzel keményítették a margarint.

A margarinkészítés meglepően egyszerű folyamat, akár mi magunk is készíthetünk otthon. Vegyünk 20 g növényi zsírt: a kókuszzsír és a pálmazsír sok bioboltban nálunk is megvásárolható. Ezt először egy tálba téve olvasszuk fel, majd adjunk hozzá 3 evőkanálnyi (30 g) növényi olajat. A keveréket jeges vízbe állított tálban egyre gyorsuló mozdulatokkal keverjük egybe, míg eléri a lágy, margarinhoz hasonló állagot! Vegyük ki az edényt a hideg vízből, és adjunk hozzá 2 teáskanál tejet, tejszínt valamint 2 teáskanál nyers vagy pasztőrözött tojássárgáját! Alaposan keverjük össze! Ezután sóval, citromlével, fokhagymával és zöldfűszerekkel ízlés szerint fűszerezhetjük a margarinunkat.

A két cikk olvasása után kiderülhet, hogy mindkettő igaz lehet és Litsek Ákos valósat írt, de az a száz év különbség megtévesztő. (Epü)